CIGÁNYTÁNC

Járd csak, járd csak


szemben a tűzzel


szökkenve ropva forogva


lábad emelve


csóró csávó kannás ütemre


pattogó rőzse láng melegében


szédítő sodra


néped erejének


átjárja tested


hát forrjon a véred


muzsika hangja teszi a szépet


tavasz jő zsongásos


szóljon az ének


lüktető ritmus ez


gyönyörűséged


szívembe lopva


zár oda téged.