Középen

Elmúlás előtti,
erőtlen szavak, hiába
lengetnek fehér zászlót,
nem hallják azt a heggyé válók,
halálos csendet esküdött fent az ég.
Elmálló felhők, alattuk vak,
ellangyult reményű, szép szavak,
páraszemcseként,
semmivé váltan elfoszlanak.
Ködbe borult a tartalom,
irgalom volt-nincs, és fáj nagyon...
Ravatalszínű lett a csend,
zászló sem leng,
tört-fehéren,
fekszik fekete szegélyben.
Hegyek között.
Középen.