Emlékfoszlányok

Amikor megismertelek,
virágba borultak a mandulafák.
Amikor megszerettelek,
már kinyíltak mind az orgonák.

Emlékablakom kitárom,
locsolva szerelemvirágom,
etetem vágyfüttyös madaram,
nógatom oktondi szamaram,
siratva bátortalanságom,
akkori kamaszvilágom.

Amikor elveszítettelek,
rozsdás lett minden margitvirág.
Akkor már hiába kerestelek,
csupasz lett fákon az ág.

Avarrá lettünk mindannyian.